“. . . ha kérhetnék az Istentől magam számára valami szépet és nagyot, azt kérném, hogy adjon nekem is egy egyszerű kicsi házat, négy szobával, vadszőlős tornáccal, öreg körtefával. Mohos legyen a teteje, s olyan kicsi legyen, hogy ne férjen el benne izgalom, perpatvar, békétlenség. Csak én s az, akit szeretek. . . ”
Wass Albert
Véleményem szerint, az iskolák nagyon sokféle szempontból éhezik a változást. A teljesség igénye nélkül szeretném leírni azt, hogy én hogyan képzelem el egy ideális, legalábbis ideálisabb iskolai környezetet, helyzetet.
Elsőkörben, fontos a tanulási helyszín kialakítása. Jó lenne, ha a gyerekek örömmel mennének és töltenének időt az osztályteremben, iskolában. Jó lenne, ha a gyerekeket nem rideg, fehér falak várnák, hanem megnyugtató, koncentrálást segítő színekkel varázsolnánk át a falakat. Elemi osztályokban különösen is fontosnak tartom azt, hogy ne legyenek székhez kötve. Még alig kerültek ki az óvodából, eddig minden a játékról szólt, de mostmár csak ülni kell egyenesen és figyelni több órán keresztül. Sokkal hatékonyabb és gyerekbarátabb lenne, ha csak fokozatosan szoktatnánk csemetéinket a komoly figyelemre és sokkal több időt szánnánk a játszásra, közös játékra. Az osztályterem itt még tele lehetne játékokkal, különböző játéksarkokkal, ahol éppenséggel játékos feladatokat is lehetnének. Emellett, a felsőbb osztályokban is fontos lenne az, hogy a saját munkájukkal, általuk és közösen választott dekorációkkal díszítsék ki a termet. Fontos a tanulást segítő, megfelelő világítás, szellőzöttség és hőmérséklet. A legideálisabb az lenne, ha óriási ablakok engednék be a napsugarakat és a fényt, de akár az eső illatát is.
Bár a jövő azzal ijesztget, hogy előbb-utóbb nem lesz szükség a tanárokra. A tanár szerepe folyton változik és alakul, kinek-kinek örömére, vagy éppen bánatára. Azzal teljes mértékben egyetértek, hogy korábban sokkal nagyobb tiszteletet kapott a tanár, mind a szülők, mind a diákok részéről. És itt nem a tekintélyelvűségről van szó, hanem arról, hogy a tanárt, mint felnőttet, mint egy másik embertársukat mennyire becsülik meg. A tanár egyre inkább, mint mentor, mint segítő, és megfigyelő, rendelkezésre álló lesz jelen az órákon, hiszen az internet világában szinte minden információ rendelkezésünkre áll. Viszont, azért maradjon meg a tanár értéke, maradjon meg a gyönyörűséges egyengető szerepe s engedjük meg neki, hogy betöltse szerepkörét.
Fontos szempont az, hogy a tanár szakmailag felkészült legyen és az órákra is komoly felkészülssel érkezzék, viszont ennél sokkal fontosabb az, és talán ez az elsődleges fontosságú, hogy a gyerekek érdekeit tartsa szem előtt. Úgy figyeljen a diákjaira, mintha a saját gyerekeire. Szeresse őket! És igyekezzen jó kapcsolatot kialakítani velük, legyen mindig elérhető számukra, hogy a diákok bátran merjék őt megkeresni.
Az ideális tanóra – ahogy a fenti kép is sugallni kívánja, egyenlő a színes és kimagasló élménnyel, amely változatos és számtalan lehetőséget biztosít a tanulók számára. Fontos az, hogy barátságos, biztonságos és nyugalmas környezetet alakítson ki a tanár a diákok közreműködésével. Így őszintén, és gátlások nélkül beszélgethetnek az óra keretein belül is. A digitális eszközök segítenék munkájukat, nagyon sok lehetőséget biztosítanának. Ugyanakkor én azt is hangsúlyoznám, hogy csak módjával. A kisgyerkőcök tanuljanak meg helyesen írni, gyakorolják a kézírást, fogjanak kézbe, szagoljanak, lapozgassanak, olvassanak könyvet. Végezetül, de nem utolsó sorban, a tanár próbálja differenciált oktatásban részesíteni a diákokat, amennyire rajta áll, és figyeljen a csemeték igényeire, érdeklődési köreire.
Kreatívnak szoktuk nevezni azt az embert, aki valamilyen megszokott dolgot eredeti rendeltetésétől eltérő módon használ. Kevés olyan megszokott része van az életünknek manapság, mint a Facebook. Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy fiataljaink – de már az idősebb generáció is egyre inkább – Facebookkal kelnek, Facebookkal fekszenek. Napközben is szoros kapcsolatot ápolnak vele. Felmerül a kérdés: melyik a jobb? Ha bebújunk a kis odúnkba, és tiltakozunk mindez ellen, vagy megvizsgáljuk közelebbről, és kreatívan hozzáállva, megpróbáljuk megkeresni az előnyeit – különös tekintettel az oktatásra.
Legyünk kreatívak! Tekintve azt a tényt, hogy a diákjaink teljes mértékben ismerik a Facebookot, könnyen használható és könnyen elérhető, szinte tálcán kínálja magát az oktatásban való felhasználásra. Egy olyan online tanulási- és tanítási felületté varázsolható, ahol a tanulás egy közös, hatékony és megújuló élménnyé válhat.
Mivel ez az a hálózat, amelyet diákjaink legnagyobb valószínűséggel a legtöbbet használnak, ezért érdemesnek látom elsősorban ezzel foglalkozni. Diákjaimat könnyen elérhetném ezen keresztül, tehát mindenképpen előnyösnek látom, hogy majd a jövőbeli osztályaimmal, esetleg különböző nyelvi csoportjaimmal közös csoportot hozzunk létre. Így az osztálytermen kívül is kapcsolatban tudunk maradni egymással. A Facebook a társas tanulásnak egy olyan új kapuját nyitja meg, amely rugalmas és hatékony.
A házifeladatok és határidők ismertetésére mindig is ott lesz lehetőségként. Az sem mellékes, hogy bármi kérdésük van, engem is könnyebben elérhetnek. Az egyik konkrétum, amire gondoltam a facebook használatával kapcsolatban az írás készség fejlesztése céljából történne, hiszen az is a fejlesztendő kompetenciák egyike. Elsőként szavazásra bocsájtanám a különböző javaslataimat a lehetséges témákörökkel, írásfajtákkal, műfajokkal, és ezen a felületen ők is adhatnak hozzá opciókat, ha semmi szimpatikus számukra. Mindezekről a témákról beszélgetéseket folytathatnának közösen, megoszthatják egymással felfedezéseiket. A témakörökkel kapcsolatban utánanézhetnek a részleteknek a világhálón, és közzé is tehetik, amit találtak videók, képek, esetleg cikkek formájában. Hasonló ötlet lehetne egy online debate rendezése. Ezt két módon tudnám elképzelni. Az egyik, hogy feltöltök egy videót, és alája kommentben mehetnek a vélemények, reakciók, gondolatok, és az ezekre adott válaszok. Mindeközben természetesen a célnyelvet használják, az angolt. A Facebook lehetőséget ad arra is, hogy személyesen üzenetben adjak a diákoknak személyreszóló visszajelzést, esetleg hibák javítását. A másik formája lehetne, hogy egy konferencia hívást hozunk létre, és ott zajlana a vitakör. Előnyösnek bizonyulhat olyan szempontból is, hogy különösen is meg kell tanulni egymásra figyelni, hiszen nem vághatunk egymás szavába. Végezetül pedig, a közösségépítő tulajdonsága mellett, a tanárnak is segítséget nyújt a diákokkal való kapcsolattartásban, hogy közelebb kerüljön hozzájuk és felfedezze érdeklődési köreiket, melyeket később hasznosíthat a tanóra keretein belül.
A digitális tananyagok mennyisége az utóbbi időben szinte rohamosan megnőtt. Újabb és újabb tárházak nyitották meg virtuális kapuikat, meleg szívvel várva a lelkes diákokat. Céljuk elsősorban a diákok segítése és tudásuknak elmélyítése. Lehet, hogy éppen hiányoztál ma az iskolából. Tökéletes lehetőség lehet így ellátogatni egy olyan digitális tananyagokkal bővelkedő oldalra, min például a zanza.tv, videotanar.hu, sulinet digitális tudástár, realika vagy a nyelvoktatók.hu. Ezek a tananyagok azért is bizonyulhatnak hasznosnak, mert egyszerre hallhatják az adott információt és láthatják is a hozzájuk tartozó illusztrációt, kulcsszavakat. Így ezek sokkal jobban elősegítik a tananyag konszolidációját, főként az audiovizuális tanulói típus esetén.
Az általam választott oktatási videó, amelyet szívesen használnék, egy irodalomi művet dolgoz fel. A magyart mint idegen nyelvet tanuló, C1-C2 -es szinten lévő diákjaimnak mutatnám be és ajánlanám, hiszen itt már irodalmat is be lehet csempészni a tanórákba, külünösen azon diákok számára, akik érdeklődnek ezen terület iránt (a tananyag linkje a kép alatt található).
A kötelező irodalom eleve egy nehezen emészthető terület a diákok számára, különösen a mai világban. Pedig annyi érték és szívhez szóló üzenetet hordoznak magukban, emellett még az életre is tanítanak, közelebb hozzák számunkra azt, ami már elmúlt és mégis örök. De hogyan vigyük közelebb mindezt a diákjaink számára a 21. században, és legfőképpen hogyan szerettessük meg velük – ez az örök kérdés.
A videó egy elgondolkodtató kérdéssel indít, ami máris megfogja Az aranyember egyik fő üzenetét: mi lenne, ha mi kezükben is minden arannyá változna? Midász királynak megadatott mindez, és miért nem volt mégsem boldog? Amellett, hogy befogadható módon közli a regény tartalmát, tömör és lényegretörő. Közben elemzéseket is beiktat, és a regény alapjául szolgáló Midász király történetét elmondja. Ami még pozitívum volt a videóban, hogy az illusztráció nagyon találó és szemléletes, sokkal jobban megkönnyíti a hallottak befogadását.
Az alábbi tananyagot viszont már kevésbé használnám a tanóráim keretein belül. A tragédia és komédia műfaji meghatározásáról számol be Bagi Iván. Otthoni megnézésre nem feltétlenül lenne előnytelen, hasznos és fontos információkat tartalmaz, viszont van egy- két dolog, amely nem teljesen előnyös. Bár tetszik a kezdeményezés, hogy híres embereket bevonnak narrátoroknak, és előadóknak, mégsem biztos, hogy teljesen jó ötlet, hiszen nem mindegyikük hozzáértő szakember. A másik, hogy ebben a videóban az előadó csupán felolvas egy előre megírt elemzést, és ez ugyanolyan frontális oktatásnak minősül, mintha az iskolapadban ülve hallgatnák.
Bár jómagam még csak tapogatózok az IKT világában, és fokozatosan fedezem fel a modern eszközök pedagógiában való használatának kimeríthetetlen tárházát, azt nem félek kijelenteni, hogy a QUIZLET eléggé kimagaslik a többi közül. Utánanéztem a weboldal alapításának, és azt találtam, hogy 2005. októberében alapította egy Andrew Sutherland nevű fiatal srác a kaliforniai Albany-ban, az Egyesült Államokban. Gimnáziumban kezdte el működtetni, mert bukásra állt franciából, és nem szeretett volna megbukni. Ez annyira jól sikerült, hogy nem csak franciából ment át, hanem informatikát tanul tovább, és három év alatt fejlesztette ki az egész rendszert. Ez azóta gondolom még változott, illetve sok kiegészítésnek is alapja volt. Az már csak hab a tortán, és cseresznye a habon, hogy az ő rendszere és módszertana millióknak nyújt segítséget világszerte. Amit az egyik legjobban szeretek ebben a módszerben, hogy több tanulói típust megközelít: vizuális, audio-vizuális, auditív, valamint társas és csendes stílusban is egyaránt alkalmazható. Egy másik nagy előnye, hogy szinte alig van olyan tantárgy, ahol ne lenne használható. A funkciók kihasználásának lehetőségében talán felmerül néhány különbség, de az alapvető és legfontosabb funkciók nagyszerűen felhasználhatóak, és beépíthetőek a mindennapi iskolai, tanulási életbe.
Örömmel nézek elébe magam is a Quizlet tanórán való használatának, illetve diákjaimmal is szeretném megismertetni (persze, amennyiben nem ismerik:) és minél inkább bátorítani őket a használatában. Az angolban minden kétség nélkül kifogástalanul lehet használni és profitálni belőle. Ugyanaz mondható el a magyar mint idegen nyelvről is.
Most 12 ausztrál idiómát hoztam, mely tökéletes szókincsfejlesztés szempontjából, továbbá a kultúrális aspektusokba is beleláthat a tanuló. A három feledattípus, amelyet kiemelnék: flashcard, match és gravity.
Kultúránként meghatározott szabályok léteznek arra nézve, hogy miként lehetünk udvariasak, mi számít udvariasságnak. Az angolszász kultúrában különösen érzékenyek erre, legalábbis egy bizonyos réteg. Mára már egyre inkább lemorzsolódóban van az udvariasság kifejezése, viszont azért még mindig fontos. A teljesség igénye nélkül, összegyűjtöttem néhány hasznos kifejezést ebben a témakörben a középhaladó, illetve haladó szinten lévő angoltanulóknak.
“A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul:
- az információ felismerése (azonosítása)
- visszakeresése
- értékelése
- tárolása
- előállítása
- bemutatása és cseréje;
- digitális tartalomalkotás és -megosztás
- kommunikációs együttműködés az interneten keresztül.”
Azt hiszem, a 21. század tanárának elkerülhetetlen, hogy eszköztárát feltöltse digitális tananyagokkal és eszközökkel, melyeknek fontos szerepük van a diákok digitális kompetenciáinak fejlesztésében. A fejlődő országok és a modernizáció hatására szükségszerű, hogy beemeljük az információs technológia kínálta lehetőségeket a mindennapokba, különös tekintettel az oktatásra, hiszen megannyi területen számos előnyt jelent és ablakot nyit a világra. A fő cél a tanórák keretein belül nem az lenne, hogy azokból kizárjuk és letiltsuk a digitális eszközök használatát, hanem éppen ellenkezőleg, hogy megtanítsuk és felhívjuk a diákjaink figyelmét arra, hogy milyen módokon használhatják másképp, tanulási célra és hasznosan a digitális eszközöket és applikációkat. Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy a „korábbi világ” értékei ne csorbuljanak, gondolok itt a könyvtárak színes és szagos könyveire, kézzelfogható élményeire.
Tekintve azt a tényt, hogy az informatika nyelve az angol, nagyban megkönnyíti az a szaktárgyamba való beemelését és a benne való kiterjesztését. Rengeteg lehetőség vár kihasználásra. Mindenekelőtt azzal kezdeném, hogy létrehoznék egy e-learning felületet, ahol minden anyag, határidő elérhető lenne, valamint házi feladataik nagy részét is feltölthetnék ide. Számos feladatot el tudnék képzelni annak megvalósítása érdekében, hogy a diákjaim digitális kompetenciája fejlődjék. Az egyik ilyen feladat lenne, hogy egy általuk választott bármilyen témában kellene csoportban egy interjút készítsenek egymással és annak a végterméke egy upstream videó vagy podcast lenne. Természetesen mindez angol nyelven történne. A téma bármilyen lehet, tudományos, ismeretterjesztő vagy éppen teljesen hétköznapi és őket foglalkoztató terület. A lényeg az lenne, hogy tájékozódjanak előtte arról az interneten. Egy másik hasznos és értékes feladat lenne, ha összeírnák az internet világának szókincsét és szlengjét a nagymamájuknak, mintegy szótárat alkotva olyan módon, hogy megkönnyítsék a nagymamák interneten való forgolódását. Ezáltal még közelebb is kerülne egymáshoz a két generáció. Egy harmadik ötlet lehetne, hogy a saját iskolájuk honlapját össze kellene hasonlítsák és külföldi, fejlődő ország iskolájának honlapjával, ami egyben fordítási feladat is lenne. Mindezek mellett természetesen ezeket bemutathatnák egy infografika készítésével. Még egy olyanra is gondoltam, hogy saját maguk alkothatnák meg a saját tesztjüket és tanulási felületeiket. Például egy quizlet létrehozásával saját maguk is már tanulnak az adatok bevitele során, illetve társaiknak is hasznos eszközöket biztosítanak a tanuláshoz. Végezetül az is fontos lenne, hogy mindenkinek aktív szerepe legyen a csoportmunkákban, illetve
21. századi készségek
Választásom azért esett erre a videóra, mert világosan, egyszerűen és szemléletesen összefoglalja, milyen készségek elsajátítására és fejlesztésére van szükségek a 21. század diákjainak. Többek között megemlítendő a 4 C (vagy akár magyarul a 4 K), melyek a kollaboráció (a diákok csoportokban dolgoznak egy közös cél elérése érdekében), kritikus gondolkodás (érvelés és probléma megoldás), kreativitás (a diákok használják a képzeletüket, hogy kiterjesszék megértésüket) és kommunikáció (a diákok megtanulják a megfelelő módját annak, hogy hogyan közvetítség gondolataikat és egyéb információt) .
Keress rá bátran! 🙂 Legyen az bármilyen kereső, ha begépeled a ‘WebQuest’ szót, hamarosan felfedezheted az ezer meg ezer online órát, melyet tanárok hoztak létre szerte a nagyvilágon. Mi is tehát a WebQuest? A WebQuest egy vizsgálat-orientált online eszköz a tanuláshoz, a fogalom meghonosítója és workshop szakértő, Bernie Dodge, szerint. Ez azt jelenti, hogy ez nem más, mint egy osztályteremben (is) végezhető óraterv/ lecke, amelyben a legtöbb vagy éppenséggel az összes információ, amelyet a diákok felfedeznek és értékelnek, az internetről származnak.
(Kép forrása)
Mindezeken túl, a WebQuestek:
Az alábbi Webquest-et egy angolórára vinném be érdekességképpen haladó szinten lévő diákoknak:
A Google alkalmazások színes tárházának szinte minden eleme felhasználható vagy hasznosítható tanórán és tanórán kívüli tevékenységekhez egyaránt. Ezenkívül, az adott alkalmazások is megannyi változatos és előnyös módon használhatóak. Mindezek közül kettőt választottam ki, amelyet a későbbiekben is szeretnék használni: a Google Drive és a Youtube.
Google Drive: véleményem szerint ez az egyik olyan felület, amely összefoghatja a többi Google alkalmazást. A felületet nagyon átláthatóvá, jól strukturálttá lehet tenni, és ily módon egy adott osztály nagyon könnyen használhatja. Az is nagy előnye, hogy mindenki hozzáférhet ehhez a felülethez, dolgozhat rajta rendezheti, és külön saját “fiókot” (mappákat) is létrehozhat. Elképzelésem szerint ez megfelelő lenne az angol tanítása esetében is. Példának okáért, a megírt házi dolgozatokat, fogalmazásokat, különböző projekt munkákat, prezentációkat, stb. fel lehetne ide tölteni. Így számomra is könnyebben javítható. Azt is be tudják állítani, hogy mit szeretnének publikussá tenni és mit nem, így nem éreznének frusztrációt amiatt, hogy mások is látják a hibáikat. Továbbá, a házi feladatokat is lehetne ezen a felületen vezetni, a Google naptár segítségével pedig a dolgozatok, feladatok határidejét is megjeleníthetnénk és így jobban átlátható lehetne ez számunkra. Csoportmunkák, vagy egész osztályos tevékenységek esetén is tudnak akár egyidőben, de más helyen együtt dolgozni, használva esetleg a chat funkciót a tevékenységek, lépések megbeszéléséhez.
Szidigitális 